A Föld Napja, április 22-e, nem csupán egy naptári dátum, hanem egy globális mozgalom szimbóluma, amelynek célja a bolygónk védelme és a fenntarthatóság előmozdítása. A mozgalom eredete az 1970-es évekre nyúlik vissza, azóta pedig milliók csatlakoztak a kezdeményezéshez, hogy összefogjanak a Föld megóvásáért.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. De mit jelent ez a hétköznapjainkban? Hogyan befolyásolja az önismeretünk a fogyasztási,vásárlási szokásainkat? Milyen ellentmondásokba és kihívásokba ütközhetünk, ha környezettudatos életet szeretnénk választani?

A klímaváltozás súlyossága vitatott téma, de a tudományos konszenzus egyértelmű: a bolygónk súlyos veszélynek van kitéve. Teljesen természetes, ha ez a tudat szorongást, tehetetlenségérzetet és reménytelenséget kelt bennünk. Ráadásul a mindennapi életünkben is bőven akad stresszforrás: a háborúk, a globális gazdasági helyzet, a munkahelyi stressz, a családi gondok, és még rengeteg hétköznapi kihívás, mely a mindennapi élet része.

Ráadásul a médiából ránk ömlesztett reklámokon keresztül egyszerre érkezik nyomás arra, hogy fogyasszunk még többet, hogy a boldogságunk, az egészségünk egy újabb termék megvásárlásán múlik. Szerezzünk be újabb és újabb termékeket, hogy boldogok és sikeresek legyünk. Ezt sugallják az influenszerek, a reklámok és a közösségi média üzenetei is.

A “FOMO”- azaz a Fear of Missing Out jelenséget, mely azt jelenti, félek, hogy lemaradok valamiről,kimaradok valamiből- a reklámszakma előszeretettel használja, és próbál hatni az érzéseinkre.

A hirdetésekben azt sugallják, hogy ha nem vásárolunk meg egy terméket, akkor lemaradunk valamiről:

– Egy exkluzív élményről, a luxus megéléséről

– Egy trendről, a divatról

– Egy kedvezményről

– Magáról az életről

Azt az érzést keltik bennünk, hogy a termék megvásárlása nélkül nem érhetjük el azt a csillogó luxust, azt a gondtalan életet, azt a szépséget és sikert amit egy mesterségesen kreált környezetben, sminkesekkel, fotósokkal, profi szakemberek által megalkotott egy perces videóban szereplő modell képvisel.

Ugyanakkor ugyan ilyen erősen jelentkezik az a társadalmi nyomás is, hogy tudatosan, környezettudatosan éljünk. Ami nem biztos, hogy mindenki számára választás kérdése.

E mellett a környezettudatos életmódra sarkalló reklámokban gyakran megfigyelhető a lelkiismeret-alapú retorika. A meggyőzés ezen formája egy másik alapvető érzésünkre a bűntudatra hat. Bűntudatot kelt a hallgatóban,annak érdekében, hogy változtasson szokásain, életmódján, viselkedésén. Ezt a megközelítést nem csak a környezetvédelem, de például a jótékonyság területén is gyakran használják.

A lelkiismeret-alapú retorika jellemzői:

– Érzékenyítő: A hallgató érzelmeire próbál hatni, gyakran szomorú képeket, statisztikákat vagy történeteket használ a problémák súlyosságának kiemelésére. “Ha nem teszünk most valamit a klímaváltozás ellen, a gyermekeinknek nem lesz hol élnie.”

– Moralizáló: A hallgató erkölcsi felelősségére hívja fel a figyelmet, sugallva, hogy kötelessége cselekedni. “Bolygónk jövője a kezedben van”

– Sürgető: A hallgatóban fenyegető érzést kelt, hangsúlyozva, hogy itt az idő cselekedni.

– Személyre szabott: A hallgatót közvetlenül megszólítja, úgy érezteti, hogy ő a probléma egyedüli forrása és a megoldás is csak az ő felelőssége. “Ne hagyd, hogy a Föld romokban heverjen! Cselekedj most a klímaváltozás ellen!” “Ne légy bűntárs a Föld pusztításában! Válassz tudatosabb életmódot!” “Válaszd a tömegközlekedést, biciklizést vagy gyaloglást! Csökkentsd a szén-dioxid-kibocsátást!”

Igaz, hogy a bűntudat és a szégyenérzet rövid távon motiválhatja az embereket a változásra, de hosszabb távon kontraproduktív lehet. Sokakban inkább ellenállást kelt és nem fenntartható. Ha az emberek úgy érzik, hogy nem tudnak eleget tenni, vagy hogy kudarcot vallanak, feladhatják a próbálkozást.

 

Szóval egyszerre érkezik társadalmi nyomás arra, hogy fogyasszunk még többet, és arra vonatkozóan is, hogy megvédjük a bolygónkat azzal, hogy korlátozzuk a fogyasztásunkat.
A sok ellentmondásos információ, a reklámok érzelmi manipulációja nehezítheti az elköteleződést a környezettudatos életmód mellett, még akkor is, ha azt anyagi kereteink lehetővé teszik.

Hiszen lássuk be: a környezettudatos életmód gyakran drágább, időigényesebb, bonyolultabb. Természetesen sokkal egészségesebb, ha a piacon vásárolt zöldségekből és a háztájiban kapirgáló csirkéből készül a vasárnapi húsleves, azonban ezek beszerzése nem csak, drágább de időigényesebb is. Sokkal egyszerűbb egy nagybevásárlás alatt a legközelebbi hipermarketben mindent beszerezni egyszerre.
Ráadásul ott van a kérdés: vajon mi számít egészséges élelmiszernek? Az egészséges és a környezetbarát ugyan azt jelenti? Vajon a vegánok, vegák és a húsfogyasztók egyformán gondolkodnak erről? Rosszabb ember vagyok, ha szeretek hús ételeket fogyasztani? Biztos, hogy a húsmentes élet megmentheti a bolygót? Nem vagyok elég jó anya, ha nem mosipelust használok? A menstruáció során a fájdalom mellé lelkiismeret furdalásnak is járnia kell, ha hagyományos tampont vagy betétet használok?
Vajon akcióba lép a karma, ha a tegnapi szemetet nem válogattam szét?

A tudatos életmód egy komplex fogalom. Melynek egy része a környezettudatos, fenntartható életvitel, azonban ez nem csupán a Föld megóvására vonatkozik. Hanem teljes életünkre kiterjed. Így a mentális és lelki jólétünkre, kapcsolatainkra és az egyensúly megtalálására is. Sőt ezekre leginkább. A környezetünkkel akkor kerülhetünk egyensúlyba, ha önmagunkkal rendben vagyunk. Kiegyensúlyozott lelki és anyagi helyzetben sokkal könnyebb figyelembe venni a környezetvédelmi szempontokat.
Összességében úgy gondolom, hogy az öntudatosság fejlesztése a legfontosabb. Ha ismerjük a saját vágyainkat, igényeinket és lehetőségeinket úgy könnyebben tudunk döntést hozni.

Az önismeret,a választásaink, fogyasztásunk kapcsolata:

Ha megértjük értékeinket, céljainkat és igényeinket, akkor olyan választásokat tudunk hozni, amelyek összhangban állnak a belső világunkkal. Ez a tudatosság kiterjed a fogyasztásunkra is, és segít abban, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat válasszunk, amelyek igazán értéket jelentenek számunkra, így valószínűleg tovább maradnak velünk, szívesen használjuk őket, kevésbé akarjuk lecserélni.

Gyakran összekeverjük az igényeinket a vágyainkkal. Az igényeink azok a dolgok, amelyekre valóban szükségünk van az élethez és a jóléthez. A vágyaink viszont azok a dolgok, amelyeket szeretnénk, de nem feltétlenül szükségesek. Az önismeret révén megkülönböztethetjük az igényeinket a vágyainktól, és így tudatosabb döntéseket hozhatunk vásárláskor. Persze a vágyaink kielégítése is fontos. A jó önismeret kialakítása segít abban, hogy vágyainkat, lehetőségeinket és céljainkat összhangba hozzuk egymással.
A nagyobb önismeret és tudatosság lehetővé teszi, hogy felismerjük, hogy melyik termékre van valóban szükségünk, és melyik az amire csak a marketing trükkök hatására vágyunk .

Azonban a tudatos életmód komoly odaadást és energiát igényel, amit nem mindenki engedhet meg magának. Számos tényező befolyásolja a fogyasztási szokásainkat, a személyes választásainkon túl. A társadalmi-gazdasági helyzetünk, a hozzáférésünk a tudáshoz és a forrásokhoz, a kulturális normák és a marketing mind befolyásolják a döntéseinket.

Nem szabad bűntudatot ébresztenünk azokban, akik (saját álláspontunk szerint) kevesebbet tesznek a környezetért, és nem szabad magunkat felsőbbrendűnek éreznünk a saját tudatos választásaink miatt.

Fel kell ismernünk, hogy a környezetvédelmi problémák szorosan összefüggnek a társadalom más problémáival, mint például a szegénység, az egyenlőtlenség, a háború és az emberi jogok megsértése.
A nagyvállalatok nagyobb arányban fogyasztanak erőforrásokat, és nagyobb mértékben szennyezik a környezetet, mint az egyének. Ezzel szemben, a klímaváltozás hatásai, mint az aszály és az árvíz, súlyosabban sújtják a szegényeket, akiknek kevesebb anyagi forrásuk van a megélhetésük újjáépítésére. Ez súlyosbítja az egyenlőtlenséget és feszültségeket okoz a társadalomban.
Ezek a problémák egymást erősítik, és összetett kihívásokat jelentenek, amelyeket csak holisztikus megközelítéssel lehet megoldani.

Miközben az egyéni választásaink, tetteink valóban alapvető fontosságúak, önmagukban nem elegendőek a fenntartható jövő megteremtéséhez. A valódi, tartós változáshoz elengedhetetlen a rendszerszintű átalakulás – a politika, a gazdaság és az oktatás terén egyaránt.
Olyan törvényekre, rendeletekre van szükség, amelyek ösztönzik a zöld technológiák fejlesztését, a megújuló energiaforrások használatát,a hulladékcsökkentést. Ezzel együtt pedig szankcionálni kellene a környezetkárosító tevékenységeket.
A gazdasági szereplőknek is újra kell gondolniuk a működésüket. A profitmaximalizálás helyett a fenntarthatóságot, a társadalmi felelősségvállalást kell a középpontba helyezniük.
Az oktatásnak kulcsszerepe van a szemléletformálásban. Az iskolákban prioritásnak kellene lennie a kritikus gondolkodás fejlesztésének, hogy a jövő generációi képesek legyenek felelős döntéseket hozni.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a tudatos életmód, a bolygónk jövője miatti aggodalom komoly terhet róhat a mentális egészségünkre. A tehetetlenség érzése, a bűntudat, a jövő miatti szorongás valós probléma, amivel foglalkoznunk kell.

Legyünk együttérzők, megértőek magunkkal és másokkal is. A változás egy folyamat, türelmet és elfogadást igényel. Ne akarjunk egyik napról a másikra tökéletesek lenni, és mástól se várjuk el.

Fontos, hogy tudatosan figyeljünk a lelki egyensúlyunkra. Igyekezzünk minél jobban megismerni önmagunkat, vizsgáljuk meg, alakítsuk ki saját értékrendünket. Az önismeret révén jobban megértjük, hogy mi fontos számunkra az életben. Ez a tudatosság segít abban, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat válasszunk, amelyek összhangban állnak az értékeinkkel.
Ha jó önismerettel rendelkezünk kevésbé vagyunk befolyásolhatóak. Így a médiából áramló presszió kevésbé tud befolyással lenni a fogyasztói szokásainkra, és a lelkiismeretünkre ható szlogenek is kevésbé tudnak bennünk bűntudatot ébreszteni.